Történet

A lutheri reformáció eszméi már az 1520-as években elérték Pápát és rövid idő alatt – buzgó prédikátorok, köztük a ferences szerzetesekből protestánsokká lett Illési Bálint és Sztárai Mihály munkája nyomán – számos követőt szereztek. A városban azonban a radikálisabb helvét irányzat is termékeny talajra talált. A kálvini reformáció térhódításával párhuzamosan csökkent az evangélikusok létszáma, a 17. században már elenyésző volt a számuk, saját prédikátoruk sem volt.

A Rákóczi-szabadságharc idején némiképpen megerősödött a gyülekezet, 1707-ben házat vásároltak a Fő téren – valószínűleg a mai Griff szálló helyén -, itt rendezték be imaházukat és iskolájukat. A fellendülést azonban hamarosan megtörte az ellenreformáció: 1714. február 3-án Eszterházy Ferenc földesúr katonákkal űzette el a papot és a tanítót, könyveiket nyilvánosan elégették. Ezzel a lutheránus hitélet mintegy hetven évre teljesen megszűnt Pápán, a visszatérésre csak II. József türelmi rendelete adott lehetőséget. A város földesura, Eszterházy Károly egri püspök 1784-ben adományozta azt a telket a gyülekezetnek, amelyen a mai templom is áll; az 1786-ra felépült kis imaháznak azonban – a rendelet értelmében – sem tornya és harangja, sem utcára néző ajtaja nem lehetett.

Nem egészen száz évvel később, 1877-ben a karizmatikus lelkész, Gyurátz Ferenc adománygyűjtő vállalkozásba kezdett és néhány év alatt az egyháztagok felajánlásaiból elegendő forrásra tett szert az új – immár toronnyal és haranggal is rendelkező – templom felépítéséhez. A régi imaházból csak az oldalfalak alapjait tartották meg. Az új templom építését Luther születésének 400. évfordulóján, 1883 tavaszán kezdték meg Hencz Antal keszthelyi építész tervei alapján és 1884. október 26-án szentelték fel. Az építkezés ideje alatt a gyülekezet a református templomban tartotta istentiszteleteit.

A második világháború harcai során a légnyomás betörte a templom ablakait és leverte a vakolatot. Felújítására csak 1949-ben került sor, ugyanekkor az orgonát is átalakították elektromos meghajtásúvá és az épület belső terét is újrafestették a celldömölki Rács-Reich Imre festőművész tervei alapján, őskeresztény motívumok felhasználásával. 1988-ban újabb felújításon esett át a templom, lecserélték a tetőszerkezetet és a nyílászárókat, felújították a csatornát és a padok alatt villanyfűtéses rendszert alakítottak ki. A szószékoltár

A tágas udvar közepén álló neogótikus stílusú templom a Gyurátz Ferenc utca 1. szám alatt található. Az épületet hosszúkás üvegablakok futják körül, míg a torony ikerablakai nyitottak; a 34 méter magas torony négy sarkát és az épület homlokzati sarkait vékony fiatornyok ékesítik. A szépen megmunkált, csúcsíves záródású kapun belépve az előcsarnokba jutunk, itt helyezték el a gyülekezet első világháborús halottainak díszesen faragott emléktábláját.

A templom belső terét mértéktartó díszítés jellemzi. A téglamintázatú festés nem pusztán a fal síkjának megtörésére szolgál: azt jelképezi, hogy az egyház is a tagjaiból épül fel. A festett kazettás mennyezeten keresztény szimbólumokat és az evangélikus egyház jelképeit láthatjuk, köztük a Luther-rózsát és a JHS krisztogramot. Mint evangélikus templomokban megszokott, az oltár és a szószék nem válik el egymástól. A bejárattal szemközt álló karcsú szószékoltárt neogótikus faragások díszítik, a Krisztus mennybemenetelét ábrázoló oltárképet Herz Dávid pápai rajztanár festette 1884-ben. A szögletes apszisban áll a vörös márvány keresztelőkút is. A szószékoltáron Az Isten szeretet (1Jn 4,8), míg a bejárat felett a Szeretteim, szeressük egymást (1Jn 4,7) felirat olvasható.

A teret három oldalról vékony oszlopokon nyugvó karzat szegélyezi, ennek torony felőli oldalán áll a kétmanuálos, tizenkét regiszteres orgona, melyet a pécsi Angszter József és Fia készített 1939-ben (az 1884-ben Országh Sándor által készített orgonát ekkor elbontották).

A templom két harangját a Seltenhofer Frigyes és Fiai gyár öntötte 1927-ben. A 108 cm átmérőjű, 610 kg súlyú harang felirata Ne csüggedj el kicsiny sereg!, az 50 cm-es átmérőjű, 80 kg-osé Légy hű mindhalálig. (Az 1884-ben készült harangokat az első világháborúban elkobozták és ágyút öntöttek belőlük.)

A templom előtt áll az építtető lelkipásztor, Gyurátz Ferenc 1932-ben emelt bronz mellszobra, Lux Elek alkotása. A udvar két szélén, a templomtól balra az egykori iskola, jobbra az 1882-ben épült paplak található. A telek Árok utca felőli oldalán pedig a gyülekezet iskolája, a Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola.

  • Mezei Zsolt: Pápai templomok. Pápa, 2001 (ISBN 963-00-4274-6) * Fabiny Tibor: Az evangélikusok Pápán. IN: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Főszerk. Dr. Kubinyi András, Pápa, 1994 (ISBN 963-03-3768-1)

Comments are closed.